Mivel idén is kéne csinosítgatni a kertet, viszont az anyagi keret igencsak szűkös, ezért két dolog maradt , amit mindenképpen meg kell csinálni. Az egyik a kerti lépcső, a másik, hogy a kerítésnek meg kell lennie idén. A lépcsőnek álltunk neki először, mert fűszerdobozok lesznek mellette és ugye a fűszereket már áprilisban, május elején a helyére kell rakni. Az egész lépcső, no meg a dobozok is akácfából készülnek a tervek szerint. Úgy gondoltuk, hogy majd simán megáll, a lejtőn a saját súlyától. Gábor hetekig tervezgetett, számolgatott, szakértőkkel megvitattuk. Akik felvilágosítottak, hogy két probléma van az elképzeléseinkkel, az egyik, hogy a lépcső ha nincs rögzítve el fog indulni,a másik, hogy hiába akác az egész, a tartógerendáknak nem kéne a földdel érintkeznie.
Újra tervezgetés, számolás. Aztán eldöntöttük, hogy a lépcsőt alapozni kell, úgyhogy megint számolás következett. Az alap a lépcső kezdetén és végén egy 80 cm mély beton tömb lett, kiálló menetszárakkal, amire tulajdonképpen a lépcső fog ülni. A betonozás egyszerűbb volt, mint gondoltuk, egész gyorsan és aránylag kevés kosszal végeztünk. Igaz előre bekevert betont használtunk, de ilyen kis mennyiséghez úgy gondoltuk ez praktikusabb.
Kb. két hete megrendeltük a faanyagot, a nehézséget az okozta, hogy akácot akartunk és akárki akart lebeszélni mi ragaszkodtunk hozzá. Utóbb kiderült, ez nem is olyan egyszerű feladat, mert kevés faanyagos foglalkozik akáccal, legalábbis errefelé. Kiválasztottuk a fatelepet, volt nekik raktáron, (legalábbis azt mondták) megrendeltük. Ígérték másnap visszahívnak, és vártunk, és vártunk. Aztán mi felhívtuk Őket, amikor is kiderült nincs elég faanyag. Pár nap türelmet kérnek, majd hívnak. Egy hét múlva megelégeltük, hívtuk őket. Nagy futkosás, persze akivel beszéltünk nem tud semmit. Aztán megtudtuk, itt van a faanyag, még dolgoznak rajta a fiúk másnapra készen lesz, szállítják. Ennek már 4 napja, minden délután mi telefonálunk rájuk, hogy mikor jönnek és akkor kiderült, hogy még nincs készen. Négy napja várom őket, a legkisebb neszre kinézek, mert az a fránya csengő teljesen megbízhatatlanul működik. Meg hát ugye, ilyenkor az emberlánya vár. Nem tudom, hogy ma megjön-e a fa, de ha nem jókedvemben találnak, akkor nem rakják zsebre, amit mondani fogok. Nem az a baj, hogy nincs meg az áru időben, mert az ma Magyarországon teljesen normális, sajnos. Mondjuk jó kérdés, hogy miért nem tudják felmérni, hogy mennyi munka van a megrendeléssel. Tulajdonképpen az a bajom, hogy nem jeleznek vissza, hogy nem jön az áru csak x nap múlva. Lehet, hogy én várok túl sokat, de ma egy magyar vállalkozó nem tiszteli az ügyfele szabadidejét? Az is lehet a baj, hogy nincs pénz telefonköltségre? Akkor meg mondja azt, hogy ekkor meg akkor érdeklődjünk. Majd megnyugszom, de bosszantanak az ilyen dolgok.