Kérem szépen ősz van, kérlelhetetlenül visszavonhatatlanul, itt van. Úgy repült el a nyár, hogy észre se vettem, és hipp-hopp már nem lesz olyan ereje a napnak, egész nap lehet kint tevékenykedni ( nem teszem, de lehetne). Nem a kedvenc évszakom, mert a becsukódásról szól, de egy jó kertésznek nincs ideje ezen keseregni, mert munka van bőven.
A mostani kerti munkáim a teljesség igénye nélkül:
-málna ritkítás, kötözés a lehető legkevesebb hajolgatással, mert momentán a derekam be van állva.
– eper telepítés. Nehogy már unatkozzunk ,az üvegház építése mellé, csak úgy építünk egy támfalat, az orgonák, és az eprek közé. Jelenleg az eper még felszámolva, az új meg még nincs letelepítve, remélem a jövőhéten befejeződik a támfal építés, és én jövök az ásóval, trágyával, palántákkal.
-sajnos az áruházakban beugranak a kosaramba a tulipánhagymák, már egypár csomag várja, hogy elültessem, ha kicsit hidegebb lesz, sort kerítek rá.
– a szokásos dolgok, trágyázás, ásás, az elhalt növények kiásása.
Ez így nem olyan rengeteg munka, ami miatt mégis sok az az üvegház. Sok a meló vele, még készül, Gábor építi ,egyedül, lassan halad, az egyéb munkák rám maradnak.
Egyébként nagyon jó évet zárunk, igazából egy dolog van,ami nem igazán sikerült, na jó van egypár, de egy dologról nem tudom, hogy miért van. Van 2 szilvafánk és 1 ringló, és szóval a probléma is ebből adódik, nem terem még egyik sem. A 2 kisebbet még megértem, de van egy 5 éves is, és azon is csak 3 szem árválkodik. Szóval a tél egyik feladata, hogy kiderítsem, hogy hogy lehet őket gyümölcstermésre bírni. Erről fogalmam sincs mi a gond, azért egy 4-5 éves fának teremnie kéne, mint ahogy teszi a meggy , a kajszi ( idén fagy volt virágzáskor kb 20 szem volt, de az isteni ), az alma, a körte, őszibarack. Az idén már pár fürt szőlőnk is volt. Lesz dió, és a mogyoró nagy része már tálcákon szárad.
Aki erre járt, és szerencséje volt, megkóstolhatta az őszibarackunkat, fáról ,napsütötte melegen. A fajtáját tekintve Shampion, fehér húsú, és az igazán finom, az rá a legjobb jelző. Igaz, hogy tetű hordák lepték el több hullámban, de túlélte, és igazán szép és sok gyümölcsöt termett. Mivel vegyszert nem használunk, vizes lemosással ( ami annyi, hogy gumikesztyűben, vízzel letörlöm őket), csalán teával ( nem ázalékkal, mert az másra való :)) védekeztünk. A katicákkal együtt azt mondom, hogy döntetlen lett. Nem tették tönkre a tetűk a fát, de azért kiirtani nem tudtam őket ezekkel a módszerekkel csak gyéríteni, de néha az is elég.
A virágoskertemben meg kezd kialakulni, hogy milyen virágok szeretnek engem. Pl, egyes díszhagymák pár év alatt eltűnnek, bármit is csinálok, de a liliomok ,legyen az sás, vagy hagyományos, van, és szaporodik, és jól érzi magát. A rózsák még nem döntöttek,hogy milyen viszonyban vannak velem, az idei nyár nem kedvezett nekik a legnagyobb virágzásban volt az az iszonyú meleg, és kinyílás után megégtek a virágszirmok., szóval nem igazán volt miben gyönyörködni. Most sok a bimbó rajtuk, ha igaza van az előrejelzésnek hosszú lesz az ősz, és akkor még lesz rózsám, amibe gyönyörködhetek
Szóval itt az ősz, az idei év eddig nagyon jó volt, sok a munka a derekam is fáj, de csinálom, mert szeretem, és remélem a kertem is szeret engem.
Virágok az őszben,dália fehér
Idared, már nem sokára ehető, alig várom :)
Málna kötözés után
Az elkészült támfal, ide elé kell az epret visszatennem, de még terep-rendezés is van, szóval van mit csinálni. Háttérben a készülő szolárház
Vilmos körténk