Jelentem, megjött a tavasz,itt a várva várt jó idő. A legjobb tavaszmérőnk, mint kiderült a macskánk, mert télen, amikor kiment a házból a kertbe, 5 perc alatt visszaszaladt, ha egyáltalán hajlandó volt kimenni. Általában beleszagolt a levegőbe, megrázta magát, és visszabaktatott a jó meleg lakásba. No, ez változott meg, hogy itt a jóidő,mert macsek veszély van az ajtóban. Úgy rohan kifelé, hogy az embernek oda kell figyelnie, nehogy belerúgjon véletlenül. Nem figyel Őkegyelme semerre se, csak, hogy kijusson a lakásból. Nekem is mehetnékem van a kertbe,mondjuk én azért megvárom ha valaki éppen befelé jön, türelmes vagyok aránylag, és nem hanyatt-homlok rohanok ki a házból. Munka az nem sok van, de azért akad mit csinálni. Elkezdtem összeszedni még őszről megmaradt elszáradt mindenféle zöld-hulladékot. Egyetlen gond, hogy a komposztálóra ki kellett tennem a megtelt táblát, mert tele van, eső meg még nem nagyon esett,(remélem fog, azt ígérik) és nem esett össze, amit ősz óta belehordtam.
korai nőszirom, kb. 15 cm magas
Tehát igazából csak összekupacoltam, amit összeszedtem. Nyílik a krókusz, készülődnek a tulipánok, nárcisz is lesz, úgy 30 db. Megszámoltam a bimbókat, mert izgultam, hogy a tavalyi átszervezést, hogy viselték. Még ritkás, de egy –két év alatt nagyon besűrűsödik majd. A tavaly őszi nárcisz átültetéssel kétszer olyan hosszú lett a nárcisz sor,kb. ekkorára volt tervezve, amekkora most lett. Annak idején nem volt elég hagymám, aztán meg nem kaptam ugyanolyat, de megoldódott, és idén már több lesz a virág rajta, mint tavaly. Tavaly amikor kevés volt a nárcisz nem találtam a neten semmi infót, hogy mi az oka a kevés virágnak, ezért ugrottam neki , és szétszedtem a hagymákat, mert a tulipánoknak jót tesz ,ha 3 évente kiássa az ember és újra ülteti. Aztán nyáron (persze akkor amikor már nem kell az infó), valami mást kerestem ,és ráakadtam egy oldalra. Ott leírták, hogy a nárcisz szeret sűrűn lenni, akkor érzi jól magát, és nagyon szereti a jó sok tápanyagot. Szóval az én virágaimnak, csak simán tápanyag-hiánya volt,(ősszel jól betrágyáztam őket)csak azt kellett volna orvosolni, én meg szétkaptam őket, és a 3 méteres tömött nárcisz soromból, lett egy 6 méteres ritkás, de hát egyszer élünk, a kertész ember meg türelmes, és tanul állandóan ( én biztos).
Megmetszettem a fákat végre,(egész télen bújtam a könyveket, és a netet, de okosabb nem lettem sajnos) szerintem, kicsit óvatosan bántam az ollóval, de majd belejövök az évek alatt. Mindig attól félek, hogy amit levágtam, azt már visszaragasztani nem lehet. Ha több tapasztalatom lenne, és nem könyvből, és netről tanulnék metszeni, ez is csak egy rutin feladat lenne, és nem gyötrődnék rajta hetekig, hogy hogyan is csináljam A rózsákat is visszavágtam, velük elég brutális voltam. A rózsákat tavaly óvatosan metszettem meg, és nem tetszett igazán az eredmény. Azt a tanácsot kaptam az egyik szomszédtól,( egy kert barát szomszéd igazi kincs) hogy ne bánjak velük finoman, 4-5 szemre vágjam vissza. Hát én kemény voltam, ha nem lesz rózsa az idén, akkor azért a metszőollóm a felelős!(én biztos nem)
Szóval tennivaló van valamennyi, de nem vészes, érzem a derekam, lehajolni is tudok. A napi szemle alkalmával amikor körbejárok, és örömmel üdvözlöm az aznap kibujt kis csodákat, (tulipánokat, nárciszokat, császárkoronát, és azt hiszem a tavaly vett díszhagyma is kijött)akkor örülök, hogy nem sokára virág arzenál lesz itt, én meg gyönyörködni fogok minden nap.